The Clone Wars, 2x22 (Lethal Trackdown) - Epizódértékelés

Magam sem tudom, hogy tudtam idáig halogatni ezt az epizódot, egyszerűen kiemelkedően remek volt, méltó évadzárás, amely kerekké egészíti az évadot. A rész megnézése után, azonnal tudtam, hogy ennek kötelezően a 6 legjobb 2. évados TCW rész között a helye. Talán még a Grievous Intrigue - The Deserter páros színvonalát is felülmúlja nálam, melyek ezidáig a kedvenceim voltak az évadból.Na de térjünk rá a részre... nem titkoltan pozitívum számomra Anakin háttérbe szorulása, amit fokoz Ahsoka és egy másik remek karakter, Plo Koon felbukkanása. Az ez által már eleve adott jó alaphangulatot még tovább tetézte a jó történetvezetés, a szimpatikusabbnál szimpatikusabb karakterek szerepeltetése, a csodálatos, részletesen kidolgozott és nem utolsó sorban ötletgazdag helyszínek, valamint háttérben megbúvó tartalmi mondanivalók és utalások, nem utolsó sorban pedig az ezt aláfestő zenei témák. Anakin mellett nem egyszer szidtam Coruscant gyakori mutogatását, de ezúttal ez is kedvemre való volt. 4 mozifilmben és számos TCW részben teret kapott már a bolygó a kibontakozásra, ezért is megdöbbentő, hogy még mindig nem ismerjük Coruscant való arcát, csupán a felszínének egy részét. Az is biztos, hogy az ebben a részben látott "alvilág" nem az az alvilág, ahol a hontalanok, gyilkosok és egyéb förtelmes létformák rejtőznek a civilizáció elöl, a bolygó legmélyebb, sötét bugyraiban. Ezt tanúsította a vámkapu, a dokkok, illetve klubok és kocsmák tucatjai, melyek azért némi nemű kultúráról tanúskodtak. Ahsoka és Plo leereszkedése a bolygó mélyebb részeibe nagyon hangulatos jelenet volt, Ahsoka ámuldozása pedig legalább annyira aranyos. Nagyon bejött a Plo-val alkotott párosuk, mely tipikusan "az ellentétek kiegészítik egymást" esete volt.

Plo higgadtsága a szorult helyzetekben figyelemre méltó, melyet nem ártana kicsi 'sokának elsajátítania, mert tény: valóban nagyon forrófejű padawan... hamarabb nyúl a kardjáért, semmint hogy más, békésebb megoldást keressen. Ennél tisztábban nem is látszódhatna "Anakin nevelése". A szórakozóhely, amelyre beléptek szintén újat mutatott abból a szempontból, hogy nem a jól megszokott kocsma jellege volt, sokkal inkább egy diszkó szerű, modernebb környezet, amit a SW-idegen zene is tanúsított. Ennek ellenére ebben a formában emészthető volt a zene.

Ismét szemet szúrt a többszörös utalás a régi filmekre, ami remek kapcsolódási pont a 2 trilógia között, ezáltal sokkal jobban egésszé válik az egész saga. Csupán kis apróságok, mégis nagyon fontosak és rengeteget tudnak javítani egy rész színvonalán. Legalábbis az én szememben. "A naiv és forrófejű ifjú bajba kerül egy szórakozóhelyen, ám az idősebb, nyugalmat sugárzó, bölcs mestere rendet tesz és megmenti." - nem ismerős a jelenet? A "fizetek nektek egy italt" c. mondat is találó volt, illetve csakugyan remek, a már említett utalások tucatjai közül. Ami még megfogott ebben a jelenetben, az Ahsoka igyekezete, amint próbált megfelelni Plo-nak, illetve, hogy hallhattuk, ahogy Ő hall.
Na de térjünk rá Hondo-ra és a fejvadászokra. Hondo annyira karizmatikus és remekül megalkotott karakter, hogy nála sem gondolkoztam sokat a "6 legjobb mellékszereplő" kategóriába való kerülésén.


Maga a megjelenése, a stílusa, ahogy beszél alapból kúl karakterré teszik. Aurra, a másik fele... nagyon bírom. Hihetetlenül karakán jelleme van, nem tétovázik, tudja mit akar és ha kell, mindent megtesz annak elérése érdekében. A Hondóval való csókján mosolyogtam, mert pont az járt az eszemben, hogy mennyi hasonlóság van közöttük, mennyire összeillenek. Egyébként Hondo megjegyzése is érdekes volt, Bobára nézve: "Ugye nem tőlem van?" - kérdezi ezt egy ember gyerek láttán. Csak nem gondolta, hogy egy weequay és egy ember hibrid "fajtiszta" embert képes nemzeni? Bár ki tudja, mik a biológiai szabályok a SW-galaxisban. Ennek kapcsán talán többet is meg tudtunk Aurra és Hondo intim életéről, mint kellett volna, minden esetre abszolút jó húzás. Mint írtam, egymásnak valók. Szintén tetszett, ahogy Aurra lelőtte Castas-t, Hondo pedig lazán reagált.
Nagyon bírom ezt a két figurát. Aztán itt van Boba, de akár csak az R2 Come Home-ban, itt sem igazán főszereplőként tevékenykedik. Sokan kritizálták őt egyéb oldalakon amiatt, mert nem lőtte tarkón Ponds-t, hanem tétovázott. Szerintük nem ez várható a Galaxis legveszedelmesebb fejvadászától. De kérdem én, mit várnak egy 11 éves sráctól, aki még közel sem az a valaki, akivé később fog válni és csupán Windu halála lebeg a szeme előtt. Ahhoz, hogy hidegvérrel lelőjön egy ártatlan embert, tökéletesen érzelemmentesnek kellene lennie, (lásd: Aurra) ennek ellenére ő csak Windu halálát akarja. Itt érvényesül a nyitó idézet, hogy "a bosszúddal bevallod, hogy fájdalmat érzel". Vagyis Boba nem érzelemmentes, ennél fogva nem fog ártatlanokat gyilkolászni. Egyébként későbbi énjének kialakulásában - apja halála után - talán az ebben a részben történtek is kulcsfontosságúak: Aurra magára hagyja, Windu életben marad, őt pedig bebörtönzik. Ezek annyira megtörhetik lelkileg, hogy az egész világot megutálva teljes hátralévő életét annak szenteli, hogy mások végzetét beteljesítse. Mellesleg Aurra döntésében nagyban közre játszhatott az is, hogy látta, Boba nem elég rideg ahhoz, hogy közé tartozzon, viszont akkor eddig csak sajnálatból segítette őt, esetleg a Jangóval való viszonyára alapozva. A florrumi akció szintén nagyon tetszett, ahogy a higgadt Plo bölcsen megoldotta a szituációt és elfogta Bobát, majd próbálta jobb belátásra téríteni. Mondanom sem kell, hogy az itt felcsendülő Boba-téma is nagyon jó választás volt, érzékeltetve, hogy ismét egy fontos állomáshoz érkeztünk Boba életében. Az Ahsoka - Aurra üldözés szintén nagyszerű volt, tovább formálta a karakterek jellemét. A Slave I kizárt, hogy felrobbant, mindenesetre remek cliffhanger. Nyilván nem pusztult el 100%-ig, viszont tény, hogy csúnyán meg kellett rongálódnia. Az egyik szárnya leszakadt, az ablak kitört, majd belecsapódott a sziklafalba. Az ez utáni robbanás közel sem volt akkora mértékű, ami egy ilyen hajó pusztulásával járna. Mellesleg, még nem gyorsult fel annyira Aurra, hogy végzetes legyen az ütközet. Az biztos, hogy ugyanezt a hajót láttuk az EP5-ben, legfeljebb kicsit újjáépítve. Aurra már csak azért sem halhatott meg, mert szóba került volna. Ahsoka látta hova csapódott a Slave I, nyilván odaküldött egy csapatot, vagy maga ment oda ellenőrizni, ha viszont Aurra is ott lett volna, biztos vagyok benne, hogy Coruscant-on 3 fejvadászt vittek volna a hűvösre.
Aurrát nem szabad lenézni amiatt, hogy elkapta egy padawan, mert az a padawan többször is bizonyította, hogy nem véletlenül járja a Jedik útját, így méltó ellenfélként léphetett fel vele szemben.


Ahsoka pedig talán kivívott egy kis elismerést - azok körében is, akik kevésbé kedvelik - azáltal, hogy Anakin segítsége nélkül győzött le egy profi fejvadászt. Szerencsére Plo tanításából is maradt valami a lányban, ami talán később fontosabb szerepet kap.
A végén Windu kinyöghetett volna egy "sajnálom, kölyök" mondatot, vagy legalább egy "bocs"-t. Elismerem, hogy itt valóban rideg volt, de nem akart bosszút állni Bobán, ami nem csak azért lehet, mert Jedi és nem tehet ilyen, hanem azért is, mert átérezte a kölyök helyzetét. Viszont érdekes, hogy Boba és Bossk is börtönbe került, meglepődnék, ha huzamosabb ideig lennének bent.
Még szót ejtenék a látványvilágról, amely ismételten magával ragadott, minden egyes képkockáján. A Florrumi napfelkelte, a Mexikó hangulat a "kakasviadallal" együtt, a napsütötte levegőben látszódó apró kis porszemek és természetesen a coruscanti alvilág... kiválóan részletes kidolgozás, ami nagyon bejött. A zenét már említettem, remekül eltalált és a legjobbkor felcsendülő taktusok szólaltak meg, tovább építve az epizód kiváló jellegét. Negatívumot nem tudok mondani, engem ezzel a résszel egyszerűen megvettek kilóra. Csodálatos évadzáró volt, méltó búcsúzása 2. évadnak, mely megkoronázza az évad egyébként is remek színvonalát. Lehet, hogy később lesznek jobban tetsző részek, de jelenleg nálam ez a Numer 1 Episode!

10/10

The Clone Wars, 2x21 (R2 Come Home) - Epizódértékelés

Sikerült felirattal is megnéznem a 2. évad záró trilógiájának 2. részét, amelyben ezúttal is akadtak gyönyörű illetve kevésbé gyönyörű, vagy inkább logikátlan pillanatok. Szerencsére ez utóbbi nem nyomta rá annyira a bélyegét az epizódra, hogy ne tetsszen, ne adj Isten ne lehessen élvezni, ugyanakkor elmenni sem szeretnék mellettük úgy, hogy csak az epizódot dicsérem. Nem azért, mert szeretek belekötni mindenbe, egyszerűen csak az ilyen "vegyes" kritikákhoz szoktam hozzá, ahol leírok hideget, meleget. (már ahol van negatívum)

Az epizódra térve: lényegében tetszett, az alapsztori ellenére jobb rész lett, mint vártam, az előzményhez képest sokkal jobbnak találom a megvalósítását. Abból kiindulva, hogy a trilógia előtt Boba-beharangozó volt, gondoltam itt is ő lesz a központi karakter, ennek ellenére Artu parádézott szép számmal, ami látvány szempontjából sem volt utolsó.


Maga a látványvilág egyébként csodálatosan átjött (még a gagyi monitoron is) és megalapozta az epizód komor hangulatát, amely lényegében ismét Boba bosszújáról szólt. Szemet gyönyörködtető volt a Venator roncsa, (már ha lehet ilyet mondani egy roncsra) a romok között átszivárgó fény, a pattogó szikrák, a lángok és a füst. Szürkés, gyásszal teli hatást teremtett, amit tovább tetézett a gundarkok megjelenése és maga az egész Vanqor.
Artura visszatérve, tetszett Windu megjegyzése is az elején, hogy Anakin túlzásba viszi a droidja emberi tulajdonságokkal való felruházását, ami való igaz. De 7 film és 2 évad TCW után már mindent lehet állítani Artutól, csak azt nem, hogy egy hétköznapi asztromech droid. Hogy ellensúlyozzák a komor, borús hangulatot, remekül beépítették Artu Reszkessetek betörők-féle akciózásait a fejvadászok ellen, amit az aláfestő zene is remekül érzékeltetett.
Itt furcsa volt, hogy Aurra-éknak meg sem fordult a fejében, hogy a dobozok és egyéb alkatelemek nem maguktól potyognak "pont" rájuk, vagy hogy meg sem hallották a néhány méterre fütyürésző R2-t, míg Boba hangja a zárt acélajtón keresztül is visszhangzott rendesen, de ez csak szőrszálhasogatás.Boba terve, tehát hogy az apja sisakjába rejti a bombát, kiiktatva ezzel Windut, alapjáraton nem volt rossz, de kérdés, hogy Boba honnan tudta olyan biztosan, hogy épp Mace teszi tiszteletét a túlélők kutatásakor? Hülyeségnek tartom, Windu tettét is, azaz hogy nem a bombát taszította el vagy húzta ki Anakin kezéből, hanem őt húzta magához. Talán az adrenalin vagy a pillanatnyi stressz blokkolta le ennyire, de ezzel nem csak hogy nem mentette meg társát, hanem magát is a romok alá temette. További negatívum ennek kapcsán, hogy a sisak kb. 1/3-a megmaradt a robbanás után, azt pedig erősen kétlem, hogy a mandalore vas ilyen strapabíró volna. A sisak megsemmisülése, pontosabban hasznavehetetlenné válása igazolja, hogy Boba az eredeti trilógiában nem az apja sisakját viseli, amit korábban én is felvetettem, a színe kapcsán. A felrobbanó sisak pedig biztosan Jangóé volt, egyrészt a már említett horpadás, másrészt pedig a tény miatt, hogy valószínűleg Geonosis óta magánál tartotta az apjáét, így logikátlan lett volna egy másikban elrejtenie a robbanószert. Nem mellesleg jelképes hatása is lehetett, amit szintén írtatok már, ha jól emlékszem.
Artu aranyos volt, amikor a kis szúróeszközeivel, illetve üzemanyagával próbálta védeni R8-at, majd saját magát. A vadászgépes trükk szintén jó volt, még ha egy csipetnyit abszurd is. Anakin vadásza (bár ezúttal nem önhibájából) természetesen megint megsemmisült. Talán ez az ára annak, ha valaki kitűnő pilóta.
Anakin-Windu kapcsolatát ismét érdekesen alakították. Valahogy az az érzésem támad a párbeszédeik hallatán, hogy az EP3 után járunk. (ami persze hülyeség lenne) Az EP3-ban sokkal ridegebb volt a kettejük közti viszony, Windu még ki is hangsúlyozta Yodának és Obi-Wannak, hogy nem bízik Anakinban. Hogy ezt csak a Palpatine-hoz fűződő viszonyára, vagy a jellemére értette, az nem világos. Ha csak Palpatine miatt, akkor egy fokkal érthetőbb a dolog. Csakugyan a jobb viszonyukat támasztja alá a megszólítások sorozata: Windu mester helyett Mace, Skywalker helyett Anakin. Az utóbbi néhány közös küldetésük során (Malastare, coruscanti Zillo-hajsza, kadétok eligazítása, túlélők keresése) érezni lehetett, hogy közelebb kerülnek egymáshoz, megbíznak egymásban és lassacskán barátokként tekintenek egymásra. Az EP3 tükrében fájó belegondolni, hogy mi lesz ebből a viszonyból.
A fejvadászok közül egyértelműen Aurra Sing a favorit, még talán még úgy is, ha Bane-t is beleszámoljuk.


Aurra karakterében van valami extra vadság, vérbeli fejvadászhoz illő kegyetlenség, és nem utolsó sorban hűség - jelen esetben Boba iránt -, ami egyedivé teszi. Persze a felsorolt tulajdonságok többnyire Bane-re is gazak, ennek ellenére számomra jelen esetben Aurra a Number 1 fejvadász - mondom ezt úgy, hogy még nem láttam az utolsó részben nyújtott produkcióját. Bejön, maga az alapgondolat is, hogy nem csak egy férfi lehet kemény vagy "kúl" fejvadász. Jó pont, ahogy vigyáz Bobára (megvédi Castas-tól) ugyanakkor, nem fogja a kezét, ahogy egy 10 éves gyereknek egyébként szokták normális esetben. (nem foglalkozott vele túl sokat, hogy majdnem agyon vágta egy lezuhanó fémlap) A többi fejvadász már kevésbé nyújtott maradandó élményt, Castas végignyafogta mind a 22 percet, Bossk pedig 1 mondatot ha szólt és sziszegett kettőt.
Ami még remekül érződött az epizódból, az az EP2-féle Slave-I-es üldözés a Delta-7-es után. Úgy látszik nem kell Erőérzékenynek lenni ahhoz, hogy ilyen szépen kikerüljünk egy heves lézeresőt, csupán egy ilyen egyedi asztro droidnak. Erről jut eszembe Anakin újabb tehetsége is, azaz hogy le tudja fordítani Artu elektronikus füttyeit. Artu betoppanása a kommközpontba, majd harca a másik asztrodroiddal a konzolhoz való hozzájutásért csakugyan humoros jelenetsor volt. Még ha csak néhány pillanatig is, de feltűnt Ahsoka és Plo Koon, ami megnyugtató annak fényében, hogy hátra van még egy rész és van egy sejtésem velük kapcsolatban a promók alapján.


A mentőakció részemről rendben volt, nem gondolom elkapkodottnak, ahogy maga az egész rész is teljesen rendben volt, az apró, de bosszantó hibák ellenére. Remélem az utolsó részben sem fogok csalatkozni, akkor pedig elmondhatom, hogy egy hihetetlenül eseménydús és ötlet teli évadon vagyunk túl.

10/8

The Clone Wars, 2x20 (Death Trap) - Epizódértékelés

A lassan csordogáló események ellenére abszolút élvezhető kis rész volt, felvezetésnek bőven megfelelt. Miután Boba az egyik kedvenc mellékkarakterem a Star Wars-ban, így kicsit túlzott elvárásokkal ültem le a rész elé és ha első nézésre nem is, másodikra már annál inkább megfogott.Tetszik, hogy bár vannak hasonló felépítésű epizódok, vagy ilyen-olyan filmekből átemelt elemek, mégis mindig tud valami újat, felejthetetlent nyújtani ez a sorozat. És ezt nem elfogultságból mondom, hanem konkrét tényként. Legalábbis nem emlékszem még egy olyan részre, sem mozifilmre, amiből megismerhetjük a Kaminoról már kikerült újonc kadétok gyakorlatait és felkészítését a háborúra.


Vagy hogy kicsit többet megtudhattunk, a Venatorok technikai részéről és hasonló apróságok. Számomra legalábbis újdonság volt ez a kis adalékinformáció. Még ha a helyszín nem is, a céllövőgyakorlat és a kérdezz-felelek érdekes újdonság volt. Az eddigi klón-centrikus epizódok kitűntek a többi közül, akárcsak a mostani rész. Bár a 2. évadra szerintem minden igaz, csak az egyhangúság és az ötlettelenség nem.

Az alapsztori is jó volt, Boba bosszúhadjáratát továbbra sem tudom elítélni, még ha nem is értek vele 100%-ig egyet... de ezt már egy másik topicban kifejtettem. Magát a karaktert is eltalálták, abból a szempontból, hogy nem egy kíméletlen gyilkológép (mint pl. Aurra vagy Ventress) de nem is az a naiv srác, mint anno Anakin volt nem sokkal fiatalabb korában. Az Anakin-Boba párhuzamra később még visszatérek. Szimpatikus volt, hogy "csak" Mace-el akart végezni "Lucky", az úgymond ártatlanokat kívülállóként tekintette az ő kis vendettájában. A Windu lakoszályánál felszerelt kis mozgásérzéskelős detonátor ügyes, jól bevált fejvadászcsapda volt, de valljuk be, elég ciki halál lett volna egy Windu kaliberű Jedi-mesternek. Nyilván tudjuk, mi lesz ennek a hajszának a végkifejlete, ennek ellenére érdekes nézni egy alig több, mint 10 éves kis srác merénylet kísérleteit a Jedi Tanács egyik legrátermettebb mesterével szemben. Valóban furcsa, hogy Windu sem a veszélyt nem érezte meg (egy Jeditől ez azért kissé indokolatlan) sem a srácból áradó hihetetlen dühöt, melyet a tekintete remekül tükrözött. Az egyik kedvenc jelenetem, Windu és Boba rövid szóváltása, majd az azt követő pillanatok... Boba undorral és dühvel teli válasza a mesternek, majd Windu féloldalas visszatekintése az elhaladó Boba után. A korához képest rendkívül találékony a srác, nem csoda, hogy belőle lesz a Galaxis egyik leghírhedtebb fejvadásza. Tapasztalat terén is magasan a vele "egykorú" (azaz fele olyan idős) kadétok felett áll... gondolok itt elsősorban a célzóképességére, a technikai ismeretire vagy a fegyverek ismeretségére a reaktornál. Arra nem sikerült rájönnöm, hogy hogyan juttatta fel a hajóra a robbanószert Boba, legalábbis komolyabb óvintézkedéseket várnék egy Jedi-cirkálótól, de persze két profi fejvadásszal a háttérben nem tartom kivitelezhetetlennek. A reaktorrobbantós jelenet nekem sem jött be túlságosan. Következetlenség, hogy egy ilyen jellegű hajón egy-két lövés jóformán az egész cirkálót hazavágja. Egy véletlen baleset ennyi erővel végzetes is lehet.


Tetszett, hogy a reaktornál lévő klónt nem ölte meg és az is jól átgondolt volt, hogy egy 11 éves srác nem terít le egy ütéssel egy huszonéves, jó kondiban lévő férfit. Bár a klón mozdulatain még a harmadik ütés után is inkább csak a döbbenet volt látható. A robbanást szerintem túlélte a klón, elvégre nem a közvetlen közelében történt a robbanás, valamint a páncél is rendelkezik némi elnyelő képességgel, úgyhogy én arra tippelek, hogy túlélte. Ráadásul nem sokkal a robbanás után kifutott egy klón a reaktorházból, aki nem lehetett más.
Különösen jó volt, részemről megalapozta a hangulatot a számos klasszikus trilógiára való utalás... Ilyen az "Egy magam is szembeszállnék az egész Birodalommal/Szakadárokkal" c. mondat, a kadétokat fuvarozó hajó dokkolása a Kitartásra (először Kirajzásnak olvastam), a Falcon-féle lövészberendezés, a vezérlőpanelek szétlövése Bobától vagy a kábítófegyver bevetése. Ráadásul ha jól tudom, ezek személyesen Lucas ötletei voltak.
Már említettétek az Anakin-Boba párhuzamot, ami nekem is feltűnt, bár csak a másodszori nézésnél. Konkrétan mindkét ember az úgymond jó oldalról indul és az ellenkezőn köt ki. Bár Boba Jango nevelése, mégis látszik, hogy nem egy terminátor (tehát alapvetően nem rossz ember), de ha kell, nem szarozik. Ez Anakinra is vonatkozik, akár a buckalakók lemészárlásánál, akár Merrick kivégzésénél, akár Dooku lenyakazásánál. Mindkettejüknél egy szeretett ember, egy hozzátartozó a mozgatórugó, bár nem ugyanolyan megvilágításból. Anakin anyját megölik a thuskenek, az bosszút áll rajtuk... Boba apját megöli Windu, az bosszút áll(na) rajta. Szintén érdekes, hogy mindketten sorozatos döntések folyamán válnak azzá, amivé a klasszikus trilógiában láthattuk, nem pedig egyetlen esemény vagy választás során. Boba magára hagyja társait a kabinban (vagyis halálra ítéli őket), Anakin végez korábbi társaival a templomban. Ezzel elindulnak egy ösvényen, amit jól tudunk hova vezet, de már nincs visszaút. Mindkettejük sorsában közrejátszik egy "hatalmasabb" illető, aki Anakin esetében Palpatine, Boba esetében pedig Aurra. Szerintem érdekes párhuzam, még ha nem is az a "szájbarágós" fajta.


A részre visszatérve, nem tudom, Anakin mit keresett már megint itt? Annyira érdektelenné fog válni egy idő után, mint Coruscant. Körülbelül annyi értelme volt a jelenlétének, mint a Malastare-on. Egy ekkora háborúban nem hiszem, hogy olyan sokan vannak a Jedik, hogy közölük egyből kettő (ráadásul két igencsak profi) is elugorjon "vakációzni". Persze ők is emberek, szóval nem tilos az ilyesmi. De ennyire azért nem szegényes a Jedik repertoárja.


Egyébként Anakin közbevágása az eligazításnál jó jelenet volt, Windu nem véletlenül rázta a fejét. Gondolom nem akart nyilvános "balhét" a kadétok előtt, Anakin pedig egyébként sem az ő padawanja (volt), hogy fegylmezze. Abba bele sem merek gondolni, hogy mi lenne, ha igen...
Eddig nem szoktam, de amit még kiemelnék, az az aláfestő zene, ami ennyire még talán sosem volt eltalálva a TCW-ben. A fontosabb (legalábbis Boba szemszögéből) momentumoknál felcsendült a hangulathoz illő zene, amit jó volt hallani, úgyhogy sokat dobott az epizódon.
Nekem sem lesz a kedvenc részem, de egyáltalán nem azért mert rossz epizód volt, egyszerűen csak magasra tették a mércét a készítők, ami biztos vagyok lesz még sokkal magasabb is!

10/7

The Clone Wars, 2x19 (The Zillo Beast Strikes Back) - Epizódértékelés

Kellemesen csalódtam az epizódban, persze akadtak nem tetsző elemek is... de én már csak ilyen kekeckedő vagyok. Nálam egyáltalán nem jött át a sokat emlegetett Godzilla-feeling sőt, sokkal inkább a King Kong alapszituációját idézte fel ez a rész, leginkább Zillo felhőkarcolóra való felmászása, illetve az egész "fenevad" ártatlannak való szemléltetése miatt. Ezekkel együtt nem érzem zavarónak az "ötletátemelés" gondolatát. Egy ilyen sorozatnál természetes, ha innen-onnan elcsípnek alapszitukat, esetleg teljes jeleneteket, én legalábbis sokkal jobban örülök ennek, mintha a klónok és a droidsereg irtását látnám 22 részen keresztül. Maga az epizód sokkal jobban tetszett az előzőnél, ami nagyon meglepett annak fényében, hogy ismét Coruscant-on játszódott az egész történet, így nem vártam egy úttörő epizódot. Mégis azt kaptam. Az egész rész rendkívül elgondolkodtató húrokat penget, engem legalábbis megérintett, ami ezidáig egy epizóddal sem fordult elő ilyen mértékben. Már jó ideje fut a TCW, de Palpatine-t ennyire aljasnak és gonosznak még nemigen láthattuk.


Az egy dolog, hogy olykor-olykor manipulált a Szenátusban vagy ahol épp kedve támadt a háttérben, de nyíltan kiadni a parancsot egy ártatlan élőlény elpusztítására az egyik leggerinctelenebb, legszívtelenebb dolog a világon. A nyitó idézettel pedig maximálisan egyet értek, talán a legsokatmondóbb mondat az egész TCW-ben. Ezek után pedig Palpatine titulálja állatnak és fenevadnak Zillot? Az is szomorú, hogy Anakin szerint Palpatine érvei jók...a sz*rt jók! A frontokon sorra esnek el a klónok és a páncél védelmében kevesebb lenne az áldozat. Ezt aláírom. De maga a háború is Palpatine műve (bár ezt rajta kívül csak Dooku tudja) úgyhogy miatta hal meg számtalan klón. Ezek után van pofája azzal érvelni, hogy egy állat életének kioltása semmi a klónok életéért cserébe. A saját hataloméhsége miatt pusztul el megannyi klón és szerinte természetes, hogy egy általa "csak egy állat"-nak vélt, kihalófélben lévő lény is elpusztuljon. Másrészt nem hiszem el, hogy még a Jedik is ennyire naivak...


...tulajdonképpen ez még a Köztársaság, vagy már a Galaktikus Birodalom? Mert Palpatine parancsolgatása, önkényes döntéshozatalai és értelmes létformák belevonása a háborúba ez utóbbira enged következtetni. Tudtommal a demokrácia nagy vonalakban az, amikor a köztársaság tagjai (szenátorok, képviselők, stb.) KÖZÖSEN hoznak döntéseket, nem csupán egyetlen személy. Ellenben egy birodalomban pontosan így zajlik a "kormányzás". Windu és Padmé próbáltak tenni ez ügyben, különösképp Windu volt nagyon szimpatikus minkét részben, mind a Zillo, mind a Palpatine-hoz való hozzáállása miatt. A rész elején Mace nézése a kajánul vigyorgó Palpa...khmm...Sidious-ra, sokat sejtető volt.


Valóban érezni lehet, hogy nem járunk már olyan messze az EP3-tól. Anakin a kacellár tenyeréből eszik, a nem korrupt szenátorok és a Jedik pedig tehetetlenek Palpatine egyre növekvő befolyásával szemben.
Zillo mindvégig szerethető maradt, annak ellenére, hogy végzett egy kis városképformálást Coruscanton. Azok után, ami történt vele, még aránylag szelíd is volt és csak Palpira pályázott.


Értelmes lény, talán még érti is a közös nyelvet, azt viszont kétlem, hogy "csak úgy" tudta, merre keresse az öreget. Amikor Zillo kitört a fogságból, Palpi pedig a vetítőn dumált, látható volt a kancellár mögött a Szenátus épülete. Lefényképezte az agyában a képet, felmászott a felhőkarcolóra, utána pedig nem volt nehéz dolga, hogy megtalálja az öreget. Miután kimenekültek a vészfolyosón Palpatine-ék, tovább tetézte az aljasságát, amikor a testőre feláldozta magát érte.
Palpatine és a doktor viszonya érdekes volt és valóban nagyon jellemző "ránk" is. Az alkalmazott megteszi amit a főnöke kér, még akkor is, ha egyáltalán nem ért egyet vele. Nem nézem le emiatt a dokit, hiszen ő is sajnálta Zillot és minden tőle telhetőt meg tett, hogy megmentse. Egyébként is mit tehetne egy "mezei" tudós a Köztársaság főkancellárával szemben? Nem sokat...
Yoda és Aayla akciózása jó volt, a feltűnésük szempontjából, de ez inkább amolyan "ők is itt vannak" felbukkanás volt, semmint komolyabb szerep. Azt már fel sem merem vetni, merre járhatott Ahsoka? Anakin természetesen szerepelt, bár itt egy fokkal indokoltabb volt, mint az előző epizódban. Aaylát szó szerint jó volt látni, de sajnos elég értelmetlen szerepet kapott. Akár csak C-3PO. Artu megint bevetette a nevetséges fuvarozó képességét, de szerencsére kiderült, hogy neki is vannak korlátai és 2 személyt már nem bír el. Yoda akciózása is jó volt, de ha gyorsabb egy fiatal twi'lek csajnál, minek neki sétapálca?
Nem szoktak zavarni az ilyenek, de a löveghajók kék lézerei eléggé illúziórombolók voltak. Anakin rögtönzése jó volt, még akkor is, ha nem a legépeszűbb ötlet, amit Obi-Wan és Mace párbeszéde is alátámasztott.
Zillo halála...


...őszintén sajnáltam a lényt, szomorú jelenetsor volt, a háttérzenének köszönhetően kellően megindító is. A végén Palpatine önelégült arckifejezése pedig fokozta a helyzetet. Talán mindvégig klónoztatni akarta Zillot? Gondolom nem véletlenül épp Coruscant lett a kiszemelt helyszín, ahol megtalálhatóak a szükséges berendezések. Jó lenne, ha később lenne még némi infó arról, hogy végül mire jutott a doki és mihez kezdett Palpatine.
Összességében elégedett vagyok ezzel az epizóddal, ha kicsit jobban odafigyelnek a készítők és egy-két dolgot másként csinálnak, talán az egyik kedvencemmé válna ez a rész.

10/9

The Clone Wars, 2x18 (Zillo Beast) - Epizódértékelés

Várakozásaimnak eleget téve nem kellett csalódnom az epizódban. Mindazonáltal volt benne egy-két számomra nem tetsző dolog, amit ki fogok fejteni, de persze ízlés kérdése ez is.
A nyitó jelenetsorra nem nagyon lehet panasz látvány szempontjából. Végre felbukkantak az ARC-170-esek is, amik az Y-szárnyúakkal karöltve, a gigászi droid sereg felé repülve félelmetesen hasonlítottak az első Halálcsillag ellen repülő X-szárnyúakhoz.


Egyébként maga a csata is egy furcsa geonosis-yavin párosítás volt. A felszínen a temérdek roham- és szuper harcidroidok, a pók- valamint rákdroidok és a tankok sokasága lenyűgöző látvány volt, még SD minőségben is. De a köztársaságiaknak sem kellett szégyenkezniük az SPHA-T-kkel vagy az AT-TE-kkel. A látvány kihangsúlyozza amit a narrátor is mond a bevezetőben, vagyis hogy itt bizony egy elég kemény csata dúl, amiből mi sajnos megint csak csipetnyit láthattunk. Maga a harc viszont nem igazán volt logikus. Hiszen ha Palpatine már elrendelte a bomba ledobását, minek indultak el a klónok is? Bőven elég lett volna, ha a levegőből ledobják a cuccot és a droid hadsereg máris kampeca. Annyira nem tartóztatták fel a szepiket, hogy életbevágó legyen az osztagok frontvonalra küldése, de látvány szempontjából nem volt utolsó.Hatalmas pozitívum, hogy végre felbukkant egy új helyszín, a Malastare bolygó és jobban megismerhettük a dugokat is. Örülök, hogy újabb eszközökkel bővül az SW palettája, kezdve a markoló- és katapult-gépezetekkel (amikkel Zillo-t bombázták) és a lőfegyverek helyett lévő 'botokkal'. Bár ezek a pálcák felettébb hasonlítottak a Magna Guard-ok elektropálcáira. Urus dózse tipikus sunyi karakter volt, csodálom, hogy nem a szeparatistákkal kötött alkut. Megfelelő ellen szolgálat fejében (pl. olcsóbb üzemanyag) nem hinném, hogy rabszolga lett volna a fajából.


Mace feltűnése is üdítő volt, de Anakin helyett szívesebben láttam volna az oldalán Fistót, vagy ha már egy remek vadászpilóta kell, akkor Plo Koon-t. Így felmerül a kérdés, hogy hol van Ahsoka? Megint elhagyta a fénykardját? Vagy őt kéne sűrűbben szerepeltetni, vagy Anakint mellőzni (én annak örülnék, ha mindkettő megtörténne), mert így kezd olyan érzésem lenni, hogy az egész háború Anakin körül forog.
Zillo ötletében nem találtam semmi kivetni valót, sőt mivel én Godzillát sem igazán ismerem, fel sem tűnt volna az esetleges "koppintás", ha nem említik. Ami viszont nem jött be, az a kinézetének bizonyos részletei.


Nem túl életszerű, (még az SW-ben sem) hogy egy ekkora lény súlyát elbírják azok a nyegle lábak. Én sokkal vastagabbra, izmosabbra csináltam volna őket az animátorok helyében. A hátából kinőtt harmadik kar még oké lett volna, ha nem légycsapóban végződő ujjai lettek volna. Elég groteszk látványt nyújtottak. Ami még nem jött be, viszont jót röhögtem rajta, az Anakin csimpaszkodása a kis asztromech droidjába. Artu rakétai nagyon modernek lehetnek, ha ekkora teljesítményre képesek. Nem elég, hogy a több tucat fémalkatrésszel és számítógépekkel, miegymással telezsúfolt droidot a levegőbe bírják emeli, még egy cirka 70 kilós embert is könnyedén elbírnak.
Windu jelleme kivételesen tetszett, miután nagyon szimpatikus módon kiállt Zillo mellett és kihangsúlyozta, hogy egy ártatlan életformának sokkal inkább a megmentésére, mintsem elpusztítására kell törekedni.


A kedvenc jelenetem, a kráterbe lemászó Winduék alatt megmozduló talaj volt. Remekül lépett a színre Zillo és a már említett hátrányai ellenére is összességében örülök, hogy láthattuk. A címmel ellentétben egy pillanatig sem tudtam rá fenevadként tekinteni, hiszen, mint minden normális élőlény, ő is csupán önvédelemből, ösztönszerűen cselekedett. Biztos vagyok benne, ha a dugok nem ingerlik, akkor békén hagyta volna a népüket. Szerencsére a humorról sem felejtkeztek meg a készítők, ami fontos, hogy ne váljon dúl "depissé" az epizód.
Szóval a kisebb negatívumok ellenére lényegében jó epizód volt, újabb bolygóval, fegyverekkel, eszközökkel és fajokkal színesebbé téve a sorozatot, ezzel együtt az egész SW-Univerzumot.

10/8

The Clone Wars, 2x17 (Bounty Hunters) - Epizódértékelés

Mint a 2. évad epizódjainak java része, a Bounty Hunters sem hagyott kétséget afelől, hogy a SW-Univerzum számtalan még kiaknázatlan lehetőségeket rejt. Gondolok itt a felbukkanó új fajokra, eszközökre, járművekre, fegyverekre, épületekre és bár már láthattuk az EP3-ban, illetve a 2x01 nyitányában, itt azért jóval részletesebben megismerhettük magát a bolygót is, kezdve a feluciai farmerektől a dzsungel-rancorokon át, a felszíni sajátosságokig.
Itt emelném ki Felucia csodálatos látványvilágát, amely bár nálam nem veri a szemet gyönyörködtető Saleucamit, mégis felüdülés a kissé már unalmassá vált coruscanti felhőkarcolók után.Az epizód elején ötletes volt a Keselyű-droid tároló, de ami még jobban tetszett, azok a katapult-labdák (vagy minek nevezzem?) Poén volt és halvány EP2-es utalás, a labdákból való kiszállás. Negatívumként talán a farmerek kinézetét tudnám felróni, akik egy-két eltérést leszámítva olyanok, akár a klónok. A twi'lek vagy a zabrak fajnál ez a probléma kevésbé áll fenn. Egyszóval lehettek volna kidolgozottabbak, de különösebb gondom nem volt velük. A készítők nyilván szándékosan nem egy kigyúrt, agyaras, gyilkos tekintetű, harcos fajt mutattak be farmerekként, hiszen akkor értelmét vesztette volna a "kicsi a bors, de erős", vagy "a látszat csal" és hasonló utalások, amelyre igencsak ki volt hegyezve ez az epizód. Innen ered egyébként Ahsoka legszimpatikusabb megnyilvánulása is Seripas felé, azaz a "nem kell keménynek látszanod, hogy az légy" c. mondat. Bár a többi fejvadász nem hinném, hogy ezen az elven volt, hiszen látványosan semmibe vették Ahsokát a faluba való érkezésükkor. Az a jelenet hatalmas volt, amikor betoppant Obi-Wan és felvont szemöldökkel megkérdezte, hogy "én számítok?", majd a fénykardvillanások...


apropó Obi-Wan: nagyot néztem, hogy Jediként képes lett volna sorsukra hagyni a farmereket (ellentétben Ahsokával) és ha talál egy hajót, simán csak elhúzni a csíkot. Egy Jedinek épp a védtelenek megsegítése az egyik alapelve, ami úgy látszik csak később jutott el a szakállas mester agyáig. Szerencsére később nem hazudtolta meg magát és segített "felkészülni" a kalózok támadására.Hondo felbukkanása hatásos volt, akinek a karaktere egyre inkább emlékeztet egy bizonyos Jack Sparrow-éhoz. (a vállán figyelő kis papagájjal együtt) Jó volt látni, hogy ha a helyzet megkívánja, nem habozik bepiszkolni a kezét és harcba elegyedni akár a Kiválasztottal is.

Arra azért kíváncsi lettem volna, hogy Dooku végül is lerohanta-e a Florrum-ot és Hondo-ék elmenekültek-e vagy sem.
Ahsoka felbukkanásának már bőven itt volt az ideje, ennek ellenére nem kapott eget rengető szerepet. Minden esetre én ennyinek is örülök, már-már kezdett hiányozni a csaj. Lehet, hogy csak mert rég láttam, de úgy tűnt, mintha a modellje is változott volna hangyányit. Sokkal kidolgozottabbnak tűnt az arcmimikája, például a zuhanás utáni Ani-Obi vita alatt. (ami mellesleg szintén jó jelenet volt ) Nem mintha bajom lenne az Anakin - Obi-Wan duóval, de akár csak Coruscant kezd unalmassá válni. Legalábbis számomra. Sokkal színesebb lenne az évad, ha új bolygókat és karaktereket sorakoztatnának fel a készítők. A jóformán epizódszerepeket kapó (vagy azt se) Jedikre gondolok: Aalya, Shaak Ti, Fisto, Ki-adi, Yoda, Plo Koon, Windu, Barriss, Luminara, Adi Gallia, Eeth Koth és még sorolhatnám. Persze a szerepeltetettek mellőzése nélkül.
...de kicsit eltértem a témától. A fejvadászok, különösen Sugi nagyon bejöttek, mert egy új oldalukról lehetett megismerni őket. Ők csak meg szeretnének élni, pénzt keresni, mint minden normális ember (lény). Mázlijukra akadt egy megvédeni való közösség, így egyszerre tesznek jót és keresnek pénzt. Szóval számomra Sugi volt a legszimpatikusabb jellemileg, megjelenésre azonban egyértelműen Embo a favorit.


A Kung Lao-szerű kalap és harcmodor, illetve kedvelt időtöltése: a nyaktörés valóban egy "kúl" fejvadásszá tette. Ennek ellenére én még nem hasonlítanám Bane-hez.
Tetszett az alapkoncepció (még ha egy bizonyos ember tiszteletére javarészt koppintott is) ahogy végül a jámbornak tűnő kis feluciaiak megtanulták lándzsával mellbe döfni a kalózokat és miegymást. A harcjelenetek is szépek, látványosak és ötletesek voltak, negatívumként nem nagyon tudok semmit felhozni. Anakin vívódása is jó volt, a sziklaperembe kapaszkodó Hondo fölött. De végül természetesen jó Jedihez méltó módon megkönyörült. Furcsa is lett volna, ha a mestere, a padawnja, három fejvadász és több tucat farmer előtt lerúgdosná Hondót a halálba. A végén a csészealj felemelkedése valóban remek Indy 4 utalása sikeredett.
Összességében hangulatos, tetszetős rész volt és szépen jellemzi az eddig kiegyensúlyozott évadot. Ezek után nem tudom mit várjak a végén látott előzetesben szereplő Zillo-tól?

10/9

The Clone Wars, 2x16 (Cat and Mouse) - Epizódértékelés

Ez is egy kedvemre való epizód volt, bár nem múlta felül a Grievous Intrigue - The Deserter párost. Sok szép és jó új dolgot sikerült megvalósítani, amikkel ezidáig csak az EU-ban találkoztam. Konkrétan az álcázóberendezéssel felszerelt hajóra gondolok, amit szóban ugyan említett Needa kapitány az EP5-ben, ténylegesen viszont csak Zahn A múlt kísértete c. könyvében találkoztam vele először.


Sokkal látványosabb, mint képzeltem, nekem tetszett ez a fajta "újítás", hogy végre a köztársaságiak oldalán is látni lehet 1-2 új csodafegyvert a szepikhez hasonlóan. Bár nem tudom, milyen technikával lehet elérni ezt a fajta láthatatlanságot egy szilárd test esetében, de nem kötözködöm, mert ez sci-fi. A hajó egyébként messziről nézve engem egy dupla élű fénykardmarkolatra emlékeztetett, belülről viszont tényleg egy az egyben tengeralattjáró-feeling uralkodott. A lokátorhangok, a klónok elhelyezkedése, minden. Mellesleg tetszettek az új páncélzatú klónok is, akiknek a sisakjukon lévő hangszóró (vagy mi) egy TIE-vadász panelre hasonlított.
Maga a sztori egyszerű volt, de nagyszerű. Nem igazán szeretem, ha ugrálunk a kronológiában, de ez a sztorivonal mégis kivétel. Érdekes lenne, ha minden évad 16. része a christopsisi eseménysorozatot bővítené, mert úgy érzem, még nincs vége. Olvasva más oldalakat, sokak abban is kétkednek, hogy ez egyáltalán a mozifilm előzménye lett volna. Nekem Ahsoka hiánya is elegendő magyarázat, de Anakin és Yularen párbeszédeiből is lerí, hogy nem ismerik még egymást túlzottan. A lényeg, hogy zavaró, ha nem időrendben haladunk előre. Bail ottléte nem volt 100%-ig indokolt. Tényleg furcsa, hogy ha tárgyalni ment a Christopsisra, minek kísérte el jó pár klón, plusz azok a bizonyos bányász-szerű alakok? Talán a 3x16-ból kiderül majd.Anakin dumái hatalmasak voltak, kezdve az üdv, rondasággal és most valahogy az egész karakter szimpatikusabb volt, mint eddig. Kivételesen jól tette, hogy nem hallgatott Obi-Wan-ra, amúgy sem élhet minden Jedi megrögzötten a több 100 éves kódex szerint. Amikor Kenobi rögtön őt kérte fel az álcázott hajó irányítására, a végén pedig beismerte, hogy szép munkát végzett, sok mindent elárult.
Trench admirális...nem volt rossz karakter, de én többet vártam tőle az előzetes infók és Yularen sápítozásai alapján.


Csalódtam, hogy a hírhedt zseni, szakadár vezér kb. 20 perc alatt beadta a kulcsot, ráadásul egy meglehetősen egyszerű csapdába sétálva. Ez nem jelenti azt, hogy nem tetszett a rakétás csel, én mégis többet vártam volna egy katonai lángelmétől. Nem vártam el, hogy egy Thrawn-féle már-már legyőzhetetlen alak legyen ez a Trench, de részemről többet vártam. Persze meg lehet magyarázni, hiszen ha életben maradt volna, hol volt egy mozifilmen és másfél évadon keresztül? Akár csak a hírhedt Providence. Másrészről viszont, amíg száguldottak felé a torpedók, bőven lett volna ideje bepattanni egy mentőkabinba, mintsem állni és becsukott szemekkel várni a halált. "Szép" halál volt, de logikátlan. Trench külseje tényleg elég 'ugly' volt, de nem hátrány, abból a szempontból, hogy a készítők egy egyedi karaktert akartak alkotni. Ami sikerült is nekik.
Tetszett, hogy újra felhasználták a korábbi, 1x13-ban hallható témát, ami meglepően jól illett a tetőponthoz. Az egyik kedvenc jelenetem egyébként az, amikor a Keselyűk Christopsis felé száguldanak, az álcázott hajóban pedig mindenki néma csendben, feszülten figyel. Hatalmas.
Az álcázott hajó későbbi eltűnése nem zavaró, ahogy már lentebb is kifejtettétek. Miután Obi-Wan-éket levitte a felszínre, Bail hazament vele és kész. Természetesen a Bail-Obi féle EP4 utalás is remek volt.
Részemről a Trench-es negatívum ellenére is jó kis rész volt!

10/8