2010. január 20., szerda

The Clone Wars, 2x10 (The Deserter) - Epizódértékelés

Nem bántam meg, hogy eddig halogattam ezt a részt. Teljesen más a hangulata, mint az előzőnek, mégis legalább olyan jó. Ott az akcióra fektettek hangsúlyt, míg az itt inkább a háttérbe szorult és a mondanivalóra fókuszáltak. Szóval nagyon bejött ez a rész is, bár ideáig egy kivétellel a 2. évad úgy, ahogy van tetszik.
A Rookies és a Hidden Enemy után végre megint egy klón-centrikus részt láthattunk, ahol megtudtuk mi történik, ha egy klónnak elege lesz a háborúból és elkezdni élni a saját életét. Nagyon bejött ez az alapkoncepció, amit Cut Lawquane karaktere és családja még élvezhetőbbé tett. A gyerekei is aranyosak voltak és úgy összességében az egész bejött, ahogy békésen, farmerekként élnek a lenyűgözően szép Saleucami bolygón, megkímélve a háború okozta testi-lelki fájdalmaktól.


Nem tartom Cut-ot gyávának, érthető, hogy otthagyta a sereget és inkább az "új családjával" törődött, akiket nem veszít el, mint egykori testvéreit. Ugyanakkor Rex érvelésével is egyet értek, hiszen a klónokat azért "gyártották", hogy a Köztársaságot szolgálják, nem arra, hogy saját akaratuk szerint éldegéljenek. Szépen kidolgozott epizódra sikeredett és furcsa módon Obi-Wan és Grievous macska-egér játéka háttérbe szorult. De szerintem jobb ez így. Annyi Obi és Grivi "játékot" láthattunk már, hogy a másik szál valahogy most jobban lekötött. Elgondolkodtató, hogy minek van a klónokon páncél, ha egy mezei sugárnyalábtól nem védi meg a testüket. Zaj kiszűrése, ütközések tompítása...oké, de egy csatában alap dolog, hogy lézerek záporoznak százával, gondolhattak volna erre is. Bár akkor hol az izgalom? Rex lelövése jó ötlet volt, utalva ezzel arra, hogy még a "főbb" klónok sem halhatatlanok vagy sebezhetetlenek. Érdekes volt, hogy Suue nem tette szóvá, hogy a klónok mennyire hasonlítanak a férjére. A gyerekei viszont egyből kiszúrták. Hozzá teszem, inkább ez a fajta gyerekesség jön be, amit Cut gyerekei is alakítanak (milyen meglepő, hisz még gyerekek:P) mint pl. Jar Jar Binks, de őt most hagyjuk. Ha viszont tényleg Cut gyerekei, akkor furcsa, hogy már ekkorára megnőttek. Arra tudok gondolni, hogy öröklődött a növekedés gyorsítás, de elvileg ez hülyeség. Másképp viszont csak az lehet, hogy vér szerint nem az ő gyerekei.
A kommandós droidok támadása a legnagyszerűbb jelenetek egyike volt ebben a részben. Ahogy Cut hősiesen védelmezi a családját, míg a sérült Rex is lesben áll a sötétben, mint "utolsó védelmi vonal". A kis holo-táblajáték remek utalás volt az EP4-re, kellenek ilyen apróságok.
Grievous elfogása "meglepő" módon sikertelen volt, aki egy kábelen lógva szidta régi Jedi cimboráját, míg elmenekült. Itt életszerűbb lett volna, ha a klónok legalább megpróbálják szétlőni a kábelt, hogy Grivi lezuhanjon. Minden esetre így is hangulatos jelenetek voltak ezek is. Grievous megint bizonyította, mennyire "szereti" a droidjait. "Ostoba harci droidok!" - "Programozott volna jobban." - csakhogy poén is legyen benne. Az újabb, nagyon rövid Grievous - Obi-Wan párbaj (ha jól számolom már a 4. a TCW-ben) egyre hiteltelenebbé teszi az EP3-as monológot kettejük között.
A Saleucami bolygó, pedig tényleg csodaszép helyszín.
Nagyon bejön. Az egyik kedvenc bolygóm lett, 1 rész alapján is. A színes látvány- és élővilág a különböző napszakokban tényleg szép lett. Bár az állatvilágnak csak a tenyésztett oldalát láttuk. Azt nem figyeltem, hogy Grievous hogy és mikor fogta be azt fasza kis reek-paripát.
Összességében ez is nagyszerű rész lett, a 10/9-et simán megkapja, csak úgy, mint az előző.

10/9

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése