2010. január 23., szombat

The Clone Wars, 2x11 (Lightsaber Lost) - Epizódértékelés



Egyáltalán nem volt rossz rész, részemről teljesen új megvilágításba helyezte a sorozatot. Amolyan kalandozós, tanulságos sztori volt az egész, rengeteg látványos mutatvánnyal és egy igen szórakoztató, de bölcs Jedi-mesterrel. Nagyon megkedveltem az öreget, mert akár csak ez a rész, ő is kitűnik az 'átlag' Jedik közül. Azt még mindig elég furcsának tartom, hogy Ahsoka ekkora hepajt csapott az elveszett fénykardja miatt, az viszont aranyos volt, ahogy sumákolt a mestere előtt. Coruscant is bejött, az EP2 után végre kicsit jobban megismerhettük az Alvilág hangulatos helyszíneit. Ez a rész is bebizonyította, hogy hiába szerepelt a bolygó 4 (A TCW-vel együtt 5) mozifilmben, még bőven van mit kihozni belőle. Gondolok itt a mágnesvasútra, a lebegő reklámkivetítőkre, a rendőr droidokra vagy a többi eddig nem látott apróságra. Tetszett, hogy újabb lényekkel gazdagodott a SW-univerzum, bár ahogy néztem, a rodiaiak és a twi'lekek igen szép számban élnek a városbolygón. Emberekből viszont alig látni néhányat. (még jó, hisz akkor az arcukat is külön ki kéne dolgozni) Ahsokában kicsit csalódtam, ilyen agresszívnak nem igen láttam még. Ráadásul egy fénykard miatt. Meglátszik, kinek a tanítványa. Azt viszont bírtam, hogy Sinube mester végig a türelemre és a lassabb tempóra akarta rávezetni Ahsokát. Valahogy mégis mindig elé termett. Sinube legalább indokoltan járkált sétapálcával, ellenben Yodával. A botjába rejtett fénykard eredeti ötlet volt, tetszett. Eleinte nem értettem, hogy Cryar hogy volt képes ekkorákat ugrani, nem-Jedi létére, persze aztán kiderült, hogy egy 'ugró nő'. Még ilyet. Maga a karakter nem volt túl egyedi, de még csak szép se.


Nekem egyből Aurra Sing jutott róla eszembe, úgyhogy ennyi erővel játszhatott volna ő is. Az üldözős jelenetsorok látványosak voltak, még akkor is, ha közben egy ügyességi játék közepén éreztem magam. Amikor Ahsoka lezuhant 'pont' a kivetítőre csúszva, annyira volt hihető számomra, mint amikor az EP2-ben Anakin 'pont' Zam siklójára pottyant.
A végső templomos jelenet is jó volt, bár ezek az ifjoncok is elég ötlettelenre, majdhogynem azonos külsejűre sikeredtek. Nem hittem volna, hogy egyszer ilyet látok, de csak ha néhány percig is, Ahsoka tanított.


Szóval hangulatos rész volt, ilyen is kell a 3-5 részes háborús-sztorik közé, máskülönben elvesztik a varázsukat.

A rész egyébként: 10/6

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése